Eseménynaptár
2024. július
H
K
Sz
CS
P
Szo
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31

Összes esemény ›

Aktuális információk
Összes hír ›
Főoldal / Hírek / Végzősök búcsúztatása a kollégiumban 2024

Végzősök búcsúztatása a kollégiumban 2024

2024. április 30. kedd 11:27

Minden szülőnek nehéz megélni, mikor gyermekei felnőnek és kirepülnek a családi fészekből. Büszkén, mégis nehéz szívvel engedi ki a nagyvilágba csemetéit, tudván, ennek a pillanatnak is el kellett jönnie.
Kissé hasonlóan éljük meg mi, kollégiumi nevelők is amikor elérkezik a ballagás pillanata. Örömteli, ugyanakkor szomorú momentum minden évben a végzős búcsúztató és most sem volt ez másképp.
Idén sokkal több diáktól váltunk el, mint a tavalyi esztendőben. A ceremónia ezúttal is a klubteremben vette kezdetét, ahol először a csoportvezetőjük, Pozsonyi Pál szólt néhány mondatot a múltról és az együtt töltött öt évről.
Őt Galambos Róbert tanár úr követte, aki Vándor Judit A tarisznya című versével vett búcsút az ifjaktól:
 
A tarisznya
Nyári alkonyon baktatok,
iskolám kövét koptatom.
Vállamon tarisznyában a gyerekkorom,
fejemben kusza gondolatok.
 
Mint Ikarosz szállnék az ég felé,
lépteim oly könnyedék,
csak a tarisznya, mint horgonykötél,
nem enged repülnöm még!
 
Mondd, mitől nehéz?
Emlékeimben az él,
a gyermekkor játék, nevetés!
Akkor miért e béklyó még?
 
Mögöttem sok izgalmas év,
mely tarisznyámban lapul emlékként,
s visszahúz a régi, szokott kövek közé,
hogy álmodjam tovább a történetét.
 
Ti, sokat látott iskolakövek,
mit mondtok, mit tegyek?
Olvassak a számtalan szemben,
melyekben harmatcsepp pihen?
 
Óh, meg van! Tudom már tanárnő!
Én készültem!
A sok év nem hiába telt el,
s válasz oly egyszerű:
 
Ne akarjak Ikarosz lenni,
mert ő nem tanult fizikát szegény,
s a Nap emésztő tüzétől
mint ő, a földre hullanék!
 
De Neil Armstrong se akarjak lenni,
hisz ő a Holdra jutott csupán!
Legyek én!
Egy igazi, modern lény!
 
S veletek, általatok,
áthágva a fizika törvényeit,
enyém lehet az egész,
végtelen, örök világ!
 
Látod, barátom!
A tarisznya nem húz vissza már!
Kedves iskolám!
Búcsúzom tőled immár!
 
Ezt követően Desics Júlia tanárnő vette át a szót, aki Hamvas Béla gondolatait csomagolta a lelki-szellemi tarisznyába útravalóként:
 
Hamvas Béla: Útravaló
A boldogságot csak az bírja el, aki elosztja.
A fény csak abban válik áldássá, aki másnak is ad belőle.
Mert amikor bennünket elküldtek, az útrabocsájtó Hatalom így szólt:
Rád bízok minden embert külön, kivétel nélkül mindenkit, segíts, adj enni,
adj ruhát, mindenkire vigyázz úgy mint magadra, és ne hagyd a sötétségben elmerülni. Amit szerzel, amit elérsz, amit tudsz, amit átélsz, osszad meg.
Az egész világ a tiéd. Szabad vagy a kövektől az éterig. Ismerd meg, hódítsd meg, senki se tiltja, de jaj neked, ha magadnak tartod. Elbocsátlak téged is, mint mindenkit: felelős vagy minden emberért, aki veled él, s el kell számolnod minden fillérrel, amit magadra költesz, minden örömmel, amit magadba zártál, és minden boldog pillanattal, amit magadnak tartottál meg.
Most eredj és élj, mert a világ a tiéd.
 
A Latinovitsné Hadrik Adrien tanárnő és a kézműves szakkör tagjai által készített búcsúajándékok átadása előtt pedig meglepetésként a kollégium összes diákja énekelte el a Halott Pénz és Byealex közös dalát, az OH IGEN!-t.
 
Rendhagyó módon az ünnepség ezúttal nem a Kollégium falai között ért véget, hanem egy közös esti bowlingozással zárult nem messze a diákotthontól.
Bízunk benne, hogy miképp a korábbi generációk, úgy a mostani évfolyam sem végleg válik el tőlünk és visszatérnek még hozzánk nosztalgiázni néhanapján.
 
Pozsonyi Pál, kollégiumi csoportvezető

 

Képgaléria

A képre kattintva további fotók tekinthetők meg...

  
  
© 2020 Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium / Minden Jog Fenntartva