Támogasson minket!

A német kisebbség budapesti gimnáziumáért” alapítvány.
 
Az alapítvány számlaszáma: 
11720001-20128775  (OTP)
Az alapítvány adószáma: 
18018693-1-43
 
 

Válasszon nyelvet!

MagyarDeutsch
Címlap
Továbbtanulás 2013
2013. szeptember 13. péntek, 13:11

 
Egy hónap ösztöndíjjal Németországban
2013. szeptember 12. csütörtök, 07:39

Hetényi Anna (12.B osztályos tanuló) kiemelkedő tanulmányi- és versenyeredményeinek köszönhetően elnyerte a Pädagogischen Austauschdienst egy hónapos ösztöndíját és egy izgalmas hónapot töltött Németországban. Élménybeszámolóját itt olvashatjátok. Annának szívből gratulálunk kiváló teljesítményéhez, további sikereket kívánunk!!

Kirgisistan, Bulgarien, Rumänien, Japan, Malaysien, Deutschland und Ungarn vertraten sich in meiner Gruppe im August 2013, unter der Organisierung und Führung des Pädagogischen Austauschdienstes.
Weil ich an vielen Wettbewerben erfolgreich teilgenommen habe, und mein Durchschnitt gut war, habe ich dieses Stipendium bekommen. Ernst gesagt, habe ich darauf nicht so sehr gewartet, ich konnte mir nicht vorstellen, was wir einen Monat lang in Deutschland unternehmen werden, außerdem hatte ich Angst vor den Anderen, die alle aus verschiedenen Ländern mit eigener Kultur kamen.
Aber wir hatten keine einzige Minute, die wir nicht mit einem spannenden, unterhaltsamen Programm verbracht hätten. Museen, Theater, Karaoke, Bowling, Stadtspiel usw. Vor den Anderen brauchte ich auch gar keine Angst zu haben. Alle waren völlig nett, und bereit, die anderen Kulturen, Religionen kennen zu lernen. Auch das war „nicht schlecht“, dass wir zweimal pro Tag in einem speziellen Restaurant gegessen haben und die wichtigsten Großstädte Deutschlands (Bonn, Köln, Berlin, Lübeck, Potsdam, Hamburg, München) aufgesucht haben.
Die Familie, bei der ich zwei Wochen lang neben Hamburg gewohnt habe, war einfach perfekt. Das Mädchen hatte dieselben Hobbys, wie ich, wir haben uns sehr viel unterhalten, gelacht, gequatscht und Unterhaltungsmöglichkeiten ausprobiert.
Insgesamt haben wir sowohl mit der Gruppe, als auch mit der Familie eine unvergessliche Zeit zusammen gehabt, die in ein paar Zeilen nicht zu erzählen ist.
 
Két Goethe-ösztöndíjas élménybeszámolója (2013)
2013. szeptember 06. péntek, 08:54
Badacsonyi Boglárka és Schenk Zsófia (12.B) a nyáron Goethe-ösztöndíjjal voltak Németországban. Élménybeszámolójukat itt olvashatjátok.
 
Beide von uns haben das Goethe-Stipendium erworben, so hatten wir im Sommer die Möglichkeit drei Wochen in Aachen zu verbringen. Im Camp warteten schon die Betreuer auf uns. Aus der ganzen Welt waren Schüler anwesend, aus Ungarn waren wir zu fünft.
Vor dem Mittagessen hatten wir immer Unterricht, nachmittags nahmen wir an verschiedenen Programmen teil. Wir hatten Zeit die wunderschöne Stadt und die dort lebenden netten und freundlichen Menschen kennen zu lernen. An den Wochenenden wurden Ausflüge nach Köln, in die Niederlande und in den Eiffel-Park organisiert. Zweimal in der Woche hatten wir Projektunterricht, in dessen Rahmen konnte man das ihm am besten gefallene Projekt auswählen. Am Schlussabend stellten alle Projektgruppen ihre Produktion vor, die während der drei Wochen gemacht wurde. Wir fertigten einen kurzen Horrorfilm an. Alle Teilnehmer des Camps waren sehr hilfsbereit und freundlich. Wir konnten sehr viele verschiedene Menschen und ihre Kulturen kennen lernen und wir freuen uns darüber, dort gewesen sein zu können. Es war ein unvergessliches Erlebnis.
 
 
Ösztöndíj Baden- Württembergben
2013. szeptember 11. szerda, 08:59
Wagner Loretta (11.A osztályos tanuló) kiváló teljesítménye jutalmául ösztöndíjat nyert, és a nyáron 40 napot Németországban, Baden-Württembergben töltött. Beszámolóját itt olvashatjátok! Lorettának szívből gratulálunk, további sok sikert, jutalmat és élményt kívánunk!
 
Amikor láttam, hogy megkaptam az ösztöndíjat, nem tudtam elhinni és nagyon örültem ennek.
Június 17-én reggel vidáman keltem, mert tudtam, az estét már Németországban fogom tölteni. Az utazás előtt egy magyar lánnyal felvettem a kapcsolatot, ezért már nem éreztem magam egyedül. Mikor leszállt a repülő, olyan kellemes érzés fogott el; tudtam,egy  felejthetetlen kaland áll előttem. Az úton a diákszálláshoz megismerkedtem a szerb lányokkal, akik folyékonyan beszéltek magyarul. A további 3 napban ismerkedtünk a horvát, szerb és román diákokkal; moziba mentünk; megtekintettük Stuttgartot. Június 21-én elutaztunk vonattal a családjainkhoz. Én egy szerb, horvát és egy román lánnyal voltam együtt egy szerb származású családnál. Ők Donaueschingenben laknak, ahonnan a Duna ered. A családnál 4 hetet töltöttünk és iskolába jártunk. A donaueschingeni gimnáziumba  1600 diák jár. A tanítási módszer lényegesen eltér a mienkétől: délután 5-ig van tanítás; a diákok kevés házi feladatot kapnak, sok prezentációt tartanak és az órák érdekesek. Érdekesnek találtam, hogy 25 fokban, a „meleg riadó” miatt nem kellett iskolába menniük. Az osztálytársaimmal néha csináltunk programokat. Az osztálytársaim meghívtak már az első hétvégén egy Beach Partyra. A következőn a szülők elvittek minket kulturális programra, ahol több mint 100 nemzet vett részt. A 3. hétvégén egynapos kirándulást szerveztünk Münchenbe. Megtekintettük az olimpiai tornyot; sétáltunk a belvárosban; elmentünk a BMW és a Bayern München múzeumba. A legjobb hétvége az utolsó 3 nap volt. Péntek délután a „bátyánk”  elvitt minket a Bodeni- tóhoz  vitorlázni ( és fürödtünk a kellemes és tiszta tóban) A következő nap az Europapark jött , ami hasonló a Disneylandhez. Itt megtalálhatók hullámvasutak és még show műsorok is vannak. Vasárnap Svájcban megtekintettük a Rajna –vízesést aztán Németország legnagyobb vízesését. Az osztálytársaktól és a családtól nehezen búcsúztunk el, de előttünk állt még 2 nap Stuttgartban. Az utolsó napunk a workshopokról szólt: különböző témakörökben kellett alkotnunk valamit. ( verset írni, rajzolni, zenélni) A végeredmények este lettek bemutatva és az egészet egy bulival koronáztuk meg.
Amikor a repülőn ültem , azt gondoltam, mekkora örömet jelentett számomra ez a 40 nap. A német tudásom sokat fejlődött, új embereket ismertem meg, több információval gazdagodtam Németországgal kapcsolatban.
 
DNG + világbajnoki ezüst
2013. szeptember 05. csütörtök, 08:37
Nádas Bence, 11.A osztályos tanuló suli után és a szünetekben nem feltétlenül henyél: délutáni edzések, nyári edzőtáborok töltik ki szabadidejét. Eredményei igazolják a kemény munkát: Bence idén kijutott a kanadai ifjúsági kajak-kenu világbajnokságra! Beszámolóját, illetve a verseny eredményeit itt olvashatjátok. Bencének nagy-nagy gratuláció, csak így tovább, büszkék vagyunk rá!!!
 
 
Nagy álmom vált valóra, mikor kijutottam a kanadai ifjúsági Világbajnokságra. A világbajnoki válogatón Szegeden meg kellet mérkőznünk nagy ellenfelünkkel, az ifjúsági Európa-bajnok párossal. Végül szoros küzdelemben, de mi jöttünk ki győztesként. A válogató után egy 3 hetes felkészítő edzőtábor vette kezdetét, ahol sikerült még jobban összehangolódni. Az edzőtábor után július 28-án repültünk ki Kanadába, ahol már másnap le is mentünk a frissen elkészült pályára edzeni. A verseny hetén, kedden a kanadai magyarok elvittek minket a Niagara vízeséshez, ami lélegzetelállító volt. Ezt követően meghívtak minket vacsorázni a magyar házba. Másnap este kezdetét vette a világbajnoki megnyitó, ahol rájöttem, hogy tényleg világbajnoki induló vagyok. Pénteken kezdődött nekünk, sprintereknek a verseny. Az előfutamban nem voltak ott a nagy riválisaink az oroszok, ezért nagyjából magabiztosan nyertük meg a futamunkat. Szombaton próbáltunk ráhangolódni hajótársammal, Birkás Balázzsal a vasárnapi döntőre. Vasárnap hajnalban kellemetlen meglepetés ért minket, mert hajnali 2-kor tűzriadónk lett, viszont szerencsénkre tűz az nem volt, de nem tudtuk magunkat rendesen kipihenni. Reggel 10:09-kor volt a K2 férfi  200m A döntő. Sajnos rajt előtt volt egy kis hajóproblémánk, de még éppen időben orvosolni tudtuk és egy jó pályát tudtunk jönni. A verseny nagyon szoros volt, mert az oroszokkal fej-fej mellett mentünk, de az utolsó pár méteren pár centivel, 7 századmásodperccel (! :-( ) megelőztek minket. A futam után nem tudtam elhinni, hogy kikaptunk tőlük, mi úgy éreztük, hogy jobbak vagyunk náluk, de a dobogón állva felfogtam, hogy ez pályafutásom eddigi legjobb eredménye.
 

 
EB-arany + DNG
2013. szeptember 04. szerda, 12:29
Bozsó Nóra Leila, iskolánk 11.B osztályos válogatott strandkézilabdázójának beszámolójában olvashattok arról, milyen szuper eredményeket mondhat magáénak, illetve ízelítőt kaphattok abból is, hogy milyen egy élsportoló élete a nyáron. Leilának szívből gratulálunk, kitartást és további sikereket kívánunk!!!
 
A tavalyi EB- győzelem után minimális pihenő után újra nekivágtam a szezonnak. Ez a szezon hosszabb és nehezebb volt, mint az eddigiek, ugyanis kevesebb lehetőséget kaptam, mint amennyire számítottam, illetve amennyi a fejlődésem érdekeit szolgálta volna, és ez – az amúgy is kevés önbizalmamat – rendesen megtépázta. Ráadásul a bajnokság végén „csak” az ezüst jutott nekünk, így teljes mértékben vesztesnek éreztem magam. Ugyanakkor kihívást is éreztem, hiszen a válogatottban azokkal a játékosokkal játszottam egy csapatban, akik a bajnokságban előttünk végeztek, ugyanis a válogatott a Szentendrére épül, ennek köszönhetően pikáns is lehetett volna a helyzet. Viszont minden végzet valaminek a kezdete is, és ez nem volt másként most sem.
 
A bajnokság végeztével újra kezdődött a strandkézilabda-szezon, ahol a Juinor válogatottnak újra tagja lehettem. Nagyon nehéz felkészülési időszak vette kezdetét, aminek szinte pihenő nélkül mentem neki. Itthon Dabast, Törökszentmiklóst és Salgótarjánt ismertük meg edzőtábor címszó alatt, míg külföldön Törökországban edzettünk a Dániai megmérettetés előtt. Naponta több edzést és megannyi megpróbáltatást kellett kibirnunk, ami közelebb vihetett a célunk eléréséhez. A tikkasztó hőség mellett a családunk hiányát és a pihenés nélküli életet kellett elviselnünk, ám az áldozatok, amiket hoztunk, idén is meghozta a gyümölcsét. Kiutazva Dániába teli erővel és győzni akarással, szinte biztos voltam benne, hogy idén sem fog minket senki legyőzni.
 
Tény, hogy az EB alatt sem volt sok időnk rehabilitálódni, hiszen a meccsek mellett edzéseken vettünk részt, de az érzés, mikor minden klappol és újra legyőzzük Európát feledhetettlen. Az első mindig a legszebb és a legjobb és ez most sincs másként. A tavalyi érem jobban tetszik nekem, szebb, nagyobb és jobb emlékek fűznek hozzá, de az idei is egy hosszú út végét jelenti nekem, ami az eredményt ismerve akár örömteli is lehet és az is volt. Ami még más volt ezen a nyáron, hogy a szüleim kint voltak Dániában és szurkoltak nekem. Ez plusz erőt adott. Sok helyen jártam a nyáron, bár nem nevezném nyaralásnak. Viszont ezek az eredmények és a teljesítményem nem lehetett volna ilyen, ha nem segítik az utamat. Köszönöm szépen a családomnak, hogy mindenben segítettek és mellettem voltak a legnehezebb időszakban is, köszönöm a tanáraimnak, hogy segítenek abban, hogy az iskola mellett tudjam űzni e remek sportot, és köszönöm az edzőimnek, hogy a fejlődésemet segítik és bíznak bennem és a teljesítményemben.
 
Diákcsere (Rotenburg) 2013. augusztus
2013. szeptember 04. szerda, 11:29
A 11.A és 12.B osztály 18 tanulója Csukonyi Zsuzsanna és Szép Tímea tanárnők szervezésében 2013. augusztus 22-31-ig Rotenburgban (Wümme), a helyi Ratsgymnasiummal vett részt diákcsere programon. Ízelítőül néhány kép... illetve olvashatjátok a helyi újság cikkét, valamint néhány diák beszámolóját.

  


Ezúton is nagyon köszönjük a Fővárosi Német Kisebbségi Önkormányzat támogatását,

akik nélkül ez a diákcsere-program nem jöhetett volna létre!

  

 
Ungarn zwischen Fachwerkhäusern und kleinen Zäunen
Schüler aus Rotenburg und Budapest tauschen sich seit 20 Jahren aus
 
Seit dem 22. August wird am Ratsgymnasium nach drei Jahren der Austausch mit dem Deutschen Nationalitätengymnasium Budapest fortgeführt. Henriette Meszaros, 17, und Loretta Wagner, 16, sind mit 15 Mitschülern und zwei Lehrerinnen ins niedersächsische Rotenburg gekommen, um bei der Gelegenheit auch das 20-jährige Bestehen der deutsch-ungarischen Schulfreundschaft zu feiern. Am Ratsgymnasium zeichnen Frau Meyer-Bahlburg und Herr Tenschert für die Organisation des Austausches verantwortlich und freuen sich bereits auf den Gegenbesuch im herbstlichen Budapest. 
Die beiden Ungarinnen berichten im gymnasialen Lehrergarten, unterfüttert mit Kartoffelsalat aus dem Hause Meyer-Bahlburg, von ihren bisherigen Erlebnissen. Sie besuchen noch zwei Jahre das Gymnasium in Budapest, Loretta strebt sogar ein Studium in Deutschland an. Ihre Sprachkenntnisse befähigen allerdings beide dazu. Ihnen gefällt Rotenburg, besonders schätzen sie die Fachwerkhäuser und die Tatsache, dass diese und die Häuser ihrer Gastfamilien nur von niedrigen Zäunen umzogen sind. Eine Kräuterschnecke hat es ihnen angetan und es gäbe vergleichsweise weniger Hunde. Außerdem haben sie bemerkt, dass Fahrradfahrer auf eigenen Wegen unterwegs sind und Autofahrer Rücksicht nehmen.
 
Die heimatliche Schule ist mit 280 Schülern viel kleiner als das Ratsgymnasium. Henriette ist vor allem die großzügige Sporthalle und die Außenanlage der Sportfachschaft aufgefallen. Der Unterricht sei interessant, besonders ein Biologielehrer habe ihre Aufmerksamkeit erregt, sie nennen allerdings keine Namen. In den zehn Tagen ihres Aufenthaltes haben sie Gelegenheit, andere zu ihren Lieblingslehrern zu küren.
Ein Dank geht an dieser Stelle an die Rotenburger Gastfamilien, die ausnahmslos als warmherzig beschrieben werden. Die jungen Mädchen fühlen sich gut bekocht und liebevoll versorgt. Am Familienwochenende haben alle viel unternommen: Wattwandern in Cuxhaven, Ostseespaziergänge, Bremenbummel, Inlineskaten und das Heideblütenfest in Lüneburg standen auf dem Freizeitprogramm.
Henriette und Loretta sind nicht zum ersten Mal in Deutschland. Auf früheren Reisen haben sie Göttingen, Passau, München und Donaueschingen kennengelernt. Von der Donauquelle sind einst ihre schwäbischen Urahnen mit den sogenannten "Ulmer Schachteln", Einwegbooten, die nur flussabwärts fuhren, nach Ungarn gelangt. Damals wurde deutsche Landbevölkerung nach Abzug türkischer Besatzer angeworben, um die ungarische Puszta wieder zu bewirtschaften. Auch heute noch werden Traditionen, Liedgut und Volkstänze am Budapester Gymnasium gepflegt. Schülerinnen und Lehrerinnen stimmen wie selbstverständlich das Lied "Auf der Lüneburger Heide" an - Anregung für den Rotenburger Musikunterricht.
 
Bericht von Rebeka Balog, Fanny Égei, Nóra Garajszki, Brigitta Kovács, Saci Kővári, Tímea Proksa und Lotti Wágner (11. Klasse) über den Schüleraustausch mit dem Ratsgymnasium Rotenburg an der Wümme
 
Unser Austauschprogramm dauerte 10 Tage, aber auch schon vor unserer Fahrt  nahmen wir mit den deutschen Schülern den Kontakt auf. Die Programme waren sehr gut, gefielen allen und wir sammelten viele neue Erfahrungen.
Am Tag nach unserer Ankunft verbrachten wir den Vormittag in der Schule und danach machten wir eine Stadtrallye in Rotenburg, anschließend wurde für uns eine Begrüßungsparty organisiert. Am Wochenende war jeder mit seiner Gastfamilie, die sehr spannende Programme organisierten.
Am 5. Tag nahmen wir nach dem Schulbesuch an einer Führung in Bremen teil. Die Stadt war wunderschön, voller Sehenswürdigkeiten und historischer Gebäude. Am nächsten Tag fuhren wir nach Bremerhaven, wo wir das Klimahaus und den Zoo am Meer besuchten. 
Das Klimahaus fanden wir sehr lehrreich, dann konnten wir im Zoo u. A. Seehunde, Seelöwen, Polarbären sehen. Eigentlich machten wir an diesem tag eine Weltreise in 2-3 Stunden.
In den nächsten paar Tagen hatten wir noch weiter interessante Programmpunkte; das Ronolulu- Erlebnisbad, Hamburg, wo wir auch mit dem Schiff unterwegs waren. Zum Schluss fuhren wir noch nach Bremen, wo wir unser Programm frei gestalten konnten. So kamen einige zum Training von Werder Bremen, andere wiederum besuchten das Universum, ein interaktives naturwissenschaftliches Museum.
Diese zehn Tage machten uns viel Spaß, wir werden sie sicherlich nicht vergessen.
 
Bericht von Dorottya Bach, Hegedűs Zsófia, Helfrich Petra, Mészáros Henriette und Ágnes Sturcz (12.B)
 
Als wir erfahren haben, dass wir die Möglichkeit haben, an einem Schüleraustausch teilzunehmen, waren wir alle begeistert und haben uns sofort dazu gemeldet. So bildeten wir eine Gruppe von 18 Schülern und verbrachten Ende August 10 schöne Tage in Rotenburg an der Wümme.    
In den ersten Tagen lernten wir unsere netten, gastfreundlichen Gastgeberfamilien kennen. Uns fiel besonders auf, dass der Verkehr dort ganz anders ist. Die meisten Schüler fahren mit dem Fahrrad zur Schule und die Autofahrer beachten sie im Verkehr. Uns hat weiterhin überrascht, dass es da viele Geschäfte gab und das Gymnasium auch sehr groß ist (über 1500 Schüler), obwohl Rotenburg eine Kleinstadt ist.
Das Hauptthema unseres Aufenthaltes war das Wasser und dessen vielfältiger und Gebrauch. Deshalb gab es viele Programme im Zusammenhang damit. Wir waren z.B. im Erlebnisbad Ronolulu mit Führung. Auch den Zoo am Meer besuchten wir in Bremerhaven. Außerdem machten wir Radtouren zu den Seen in der Nähe und fuhren in Hamburg mit mehreren Schiffen.
Daneben lernten wir andere interessante Städte kennen. So fuhren wir mehrmals nach Bremen, besichtigten dort mit Führung die mittelalterliche Altstadt. Sogar in den großen Saal des Rathauses durften wir hinein. Natürlich durfte die Statue der Bremer Stadtmusikanten auch nicht fehlen, wo wir uns etwas wünschen konnten, das bestimmt in Erfüllung gehen wird.
Das ganze Wochenende haben wir mit den Gastfamilien verbracht, mit denen wir uns ohne Schwierigkeiten verständigen konnten. Wir nahmen an tollen Programmen teil, viele waren an der Nord- oder Ostsee, einige übernachteten sogar dort. Auch in der Nähe wurden tolle Programme organisiert: Kino, Kletterpark, Partys. 
Insgesamt haben wir uns sehr wohl gefühlt und die 10 Tage waren voller Erlebnisse!
 
Bericht von Barabási Richárd, Borbély Dávid, Prohászka Márton, Schuckert György, Szlovicsek Benedek 
 
Die letzten Tage unserer Sommerferien haben wir in Niedersachsen, in Rotenburg verbracht. Bei dem Austausch konnten wir viele neue Freunde, Bräuche und Sehenswürdigkeiten kennenlernen.  Auf dem Programm stand in den ersten Tagen Schulbesuch und wir konnten erfahren, dass es zwischen den zwei Schulsystemen große Unterschiede gibt. 
Während der 10 Tage besichtigten wir auch die größten Städte in der Nähe und sahen uns die berühmtesten Sehenswürdigkeiten an. Also auch ein vielfältiges kulturelles Programm wurde uns geboten.
Nachmittags nahmen wir an verschiedenen tollen Programmen mit den Familien teil, so machten wir Stadtrundfahrten, sprachen viel über die Kontakte der beiden Länder, und nicht zuletzt spielten wir auch Fußball. Die Leute dort sind sehr nett, offen, freundlich und gastfreundlich.
Insgesamt waren diese 10 Tage sehr schön und wir werden sie nicht vergessen. Wir hoffe, dass wir nächstes Jahr noch zurückkommen können und die Deutschen bei uns auch schöne Tage verbringen werden.
 
A képre kattintva további képek tekinthetőek meg
 
<< Első < Előző 41 42 43 44 Következő > Utolsó >>

44. oldal / 44